Testté lett az Ige

Szomjas sivatagok

És nagy puszta mezők

A hegyeken, völgyeken át

És a lakosai nem voltak szabadok

Várták a Messiást

Pusztában zengett a szó, kiáltó szó:

Jön már a Szabadító

És a sötétségben ülő nép fölé

Hajnalcsillag felragyogott

(Refrén)

Testté lett az Ige, az Isten Fia

Emberként eljött közénk

Kicsi volt a hely, hol megszületett

A csoda csendben érkezett

Egy nap felkente Őt az Úr Szelleme

És sokaság vette körül

A vakok szeme megnyílt

A néma is szólt

És minden beteg meggyógyult

És bármerre járt, csak adott és szórt

Életet, áldást hozott

És meghalt a nép minden bűnéért

Ezért jött közénk, de él örökké!

Ami Kornéliusz házánál történt

Új fejezetet nyitott

Mert az üdvösség és a Szent Szellem

Mindenkinek adatott

Jézus neve az egyetlen név

Az Atyához vezető út

Aki Őbenne hisz, nem veszhet el

Feltámad, s örökké él

(Refrén)

Mert Te, élő Ige, Isten Fia

Bejöttél szívünk ajtaján

Oda vezetsz el, hol vár a szeretet

A Mennyben lakó Atyánál

És úgy árad ma ránk Szent Szellemed

Mint földet éltető eső

A vakok szeme lát, a néma is szól

Mert Isten ujja szabadító

(Refrén)

Az öröm csak nő, emelkedik

A dicsőséged árad

Betölti majd dicséreted a földet, eget

Áldunk örökké

Az ünnep utolsó napján történt

A Mester a tömeghez szólt:

Aki szomjas, az jöjjön hozzám

És igyon vizet, ingyen adom

És ez a víz bőséges kút

Forrás, mi buzgón tör fel

Többé nem szomjazik, ki ebből iszik

Mert belülről tör majd fel

Ez a víz legbelülről tör fel

(Refrén)

Az öröm csak nő, emelkedik

A dicsőséged árad

Mert Te élsz, mert Te élsz

És eljössz újra, eljössz újra

Eljössz újra Jézus!

(Coda)

Te vagy nekünk az élet

Tiéd minden most és örökké

http://kottak.mefju.hu/