Nem ad ilyet senki más, csak Jézus

Mikor olyan összetört a szíved

Nem adod a nagymenőt, a lázadót

Menekültél sokszor, mégis így lett:

Belül az a hang ma végre szólt

Leporolod azt a régi könyvet

Belelapozol és újra szomjazod

Lepereg az arcodon a könnyed

Ki tud befogadni ennyi jót

Nem ad ilyet senki más, csak Jézus

Neve beragyogja minden évszakod

Ugye, milyen messze már a régmúlt

Utad olyan tiszta, mint a hó

(Refrén)

Nem ad ilyet senki más, csak Jézus

Mert ki az, aki mindig lát és ért

Ki az, aki megbocsát mindenen túl

Gyere csak, és mondd, mi fáj

Ha tele van a nagy pohár

A szíved, ahogy van, csak tárd az Úr elé

Hazugok a pillanatnyi vágyak

Mire odaérsz, már látod, délibáb

Nem igaz a csillogás, a bánat

Darabokra hull a szép virág

Sohasem a láthatókra nézni

Ez az, amit megtanulsz sok éven át

És ami a világot úgy emészti

Te belül azt mégsem éled át

(Coda)

A szíved, ahogy van, csak tárd az Úr elé

A szíved, ahogy van, csak tárd az Úr elé

http://kottak.mefju.hu/