Menedék

(Refrén)

Szelíd hangod várom, szomjazom Rád, Királyom

Kezedben az életem, hívlak téged, Istenem

Elvonult a forgószél, a mennydörgés véget ér

Bánatom elhagyom, feledem a tegnapom

Lépteid előtt a szél hegyeket tép

Dicsőségedtől a föld remegve fél

A hely, ahol Te állsz, megtisztító fény

Nyomodban virágzik a lét

Arcod előtt leborulok én

Tudom, por vagyok, apró teremtmény

Átadom Neked minden terhemet

Csak engedd, hogy dicsérjelek

(Bridge)

Magas sziklák tetején, egyedül csak Te, meg én

A felkelő nap erején, ég és föld peremén

A változások kerekén, Illés mennyei szekerén

Veled lenni örökké, dicsőséged menedék

Jelenlétedben táplálsz kedvesen

Érezhetem féltő szereteted

Áldom Neved, imádlak, Istenem

Csak Téged magasztal, csak Téged dicsér lelkem

http://kottak.mefju.hu/