Uram, mind jobban szeretlek
Ahogy a napok telnek
Szereteted áthatol
És a bensőm lángra gyúl
(Refrén)
Csendesen jössz mindig hozzám
És szelíden átölelsz
Halk szavaddal bátorítasz
Hogy sose csüggedjek el
Nem taszítasz el Magadtól
Tudom, mert Te nem hagysz el
Hűséged tart, mint a páncél
És élek