Úgy vágyom esődet, mint száraz meder folyóját
Csak nézek előre, tavat fest a forróság
Jöjj, fakassz belőlem hűs szökőkút forrását
Élő víz sugarát
Hosszú vándorlás, bármerre mentem, vezettél
Mindenhol ott voltál, eltévednem nem engedtél
Lágy esőd hullott rám, amellyel megmentettél
Ma is nyíljon az ég
(Refrén)
Áradjon fentről, zápor a mennyből
Szívünk mélyén, legbentről
Fák lombja felnő, vidám az őserdő
Téged dicsér, Megmentő
(Bridge)
Fakassz fel még egy forrást vén kőszikládból
Könyörgünk, oltsd el szomját, szívünk Hozzád szól
(Coda)