Százfelé szórt gyémántok széles út mentén
De bárhová mész, Ő áll ott, mert Jézus téged néz
Vállain volt más sorsa, gyűlölet, korbács
De víztükörben átmossa a szívedet, hogy láss
(Refrén)
Az a titkos kincs olyan drága, az a jászol szép palotád
Minden más lesz majd kopogására, jön az elrejtett Király
Vére élő váltságdíj az Őt verők lelkén
Ha más el is megy, rád számít, de mondd, hová mennél?
Ő a tékozlót hazavárja ott a boldog nagy vacsorán
De csak keskeny út visz a házába, mindig hív, hogy rátalálj
(Bridge)
Ide eljönnek, akik szomjaznak
Kik a kincset gyűjtik a holnapnak
Kiket szólított és kik elhitték
Így nem hallottak soha senkit még
Bűneinket megbánva szenvedésénél
Látjuk majd, mert feltámadt hajnal fényénél
Mindig hív, hogy rátalálj