Ahogy megindulnak a fák
75/2
Hajnalfény dereng az égen
És indul, hogy útra térjen
Nappal támad az éj helyett
És fény járja át a szíveket
Elmúlt már a sötét éjjel
De várja még, hogy visszatérjen
Mégis Mindent átölel hirtelen
Egy földöntúli érzelem
(Refrén)
Ahogy megindulnak a fák lombjai
Ha hozzáérnek a szél ujjai
Úgy indult meg Jézus szíve rajtunk
Hogy eltörölje minden bánatunk
Büszkeség és álarc helyett
Kutatván az emlékeket
Elfeledni egyet nem lehet
A Nagyszerűt, a Végtelent
(Refrén)
Ahogy leszáll az eső és a hó az égből
És búzamező lesz a tikkadt földből
Ahogy megújul a szív egy tiszta szóra
Egy érintéstől élek én is újra
(Bridge)
Bárhova mennék, nem hagy el
A Végtelen felemel
https://kottak.mefju.hu/s/847 (2021.01.23.)